Milyen ajtócsukót válasszunk?

Az EN 1154 szabvány az ajtó mérete és súlya szerint osztályokba és erőfokozatokba sorolja a felső ajtócsukókat. Az erőfokozaton illetve az osztályon belül a szabvány az ajtócsukó legfőbb jellemzői tekintetében jelentős követelményeket támaszt.

A zárás ereje: összeveti az ajtócsukó erejét az ajtó cm-ben meghatározott szélességével; a megfelelő ajtócsukó kiválasztásánál elsődleges szempont az erőfokozatok megismerése.

1-es erősség 75cm
2-es erősség 75-85cm
3-as erősség 85-95cm
4-es erősség 95-110cm
5-ös erősség 110-125cm

Az erő leadásának hatékonysága: a jó hatásfok azt jelenti, hogy nyitáskor nem kell nagy erővel nyitni az ajtót azért, hogy visszacsapódáskor az ajtónak elegendő lendülete legyen a becsukódáshoz.

A beállítások stabilitása: Azt jelenti, hogy a sebesség beállítások tartós használat vagy hőingadozás esetén sem csúsznak el.

Tartósság az intenzív igénybevétel alatt is: elvárás, hogy 500.000 teljes nyitási-csukási ciklus letelte után is az ajtócsukó erejének, hatékonyságának, stabilitásának mutatói ne maradjanak sokkal alatta a kiindulási értékeknek.

A karos ajtócsukók általában kevésbé designosak a kiálló kar miatt, de annál költséghatékonyabb megoldásai az ajtók zárásának. Továbbá bizonyos funkciókat nem is lehet megoldani velük. A csúszósínes ajtócsukók esztétikusak és elektromos rendszerbe is köthetőek (pl. füstérzékelő központ). Ezen kívül még léteznek az úgynevezett felső, rejtett csúszósínes ajtócsukók, melyek az ajtólapba vannak beépítve, így mindkét oldalról láthatatlanok. Ezeket azonban nem lehet mindegyik ajtólapba beépíteni, mert legalább 40mm lapvastagság szükséges az elhelyezéshez. De nem is érdemes mindegyik ajtólapba ezt h asználni, a legtöbb esetben a csukó drágább, mint maga az ajtólap.

 

Mindkét típusnak több kivitele létezik, tehetjük egyszárnyú, kétszárnyú, fa vagy üvegajtókra őket. Az ajtó típusától, súlyától és szélességétől függ, hogy pontosan melyik modellre lesz szükségünk, illetve egyéb olyan műszaki követelmények is efolyásolják a döntést, mint a tűzgátlás, vagy az ajtólap esetleges pánik funkciója.

Kétszárnyú ajtólapok esetén azt is meg kell ontolnunk, hogy akár az ajtólap funkciója miatt, akár kényelmességi szempontból, van-e szükség csukássorrend szabályzóra. A design kontra öltségvetés itt is igaz, a karos csukókhoz tartozó csukássorrend szabályzó egyszerű és mechanikus, míg a csúszósíneshez tartozórágább, de esztétikus.

Így például a kevésbé szem előtt lévő, ritkán, vagy csak a személyzet által használt ajtókra nyugodtan tervezhetünk karos kivitelű ajtócsukót, míg a belsőépítészeti, lakberendezési szempontból kiemelt ajtóknál érdemes a csúszósínes kivitelt használni.

Összességében, egy minősített ajtócsukó választása azt jelenti, hogy minden modell esetében egy az eredeti tulajdonságait tartósan megőrző, kopásálló, sok szolgáltatást nyújtó eszközt használunk.

A szerelés módja is befolyásolhatja, hogy milyen típust válasszunk. Tudnunk kell, mennyi hely áll majd a rendelkezésre, kifelé, vagy befelé nyílik az ajtó, egységesen kívül, vagy belül legyenek a folyosón az ajtócsukók. Az ajtócsukók szerelési módjairól a Zsargon című rovatunkban olvashat többet.


Zsargon
Időnként szembesülünk vele, hogy bizony nem az egész világ beszél „ajtóul”, ami esetenként kisebbnagyobb problémákat is okozhat. Ezért arra gondoltunk, hogy zsargon rovatunkban sorra vesszük azokat a kifejezéseket, szavakat, amelyekkel a nyílászárós szakmában sűrűn találkozhatunk.